A könyv egyik célja, hogy áttekintést nyújtson a Kelet-Közép-Európában élő népekről és nyelveikről az e címen meghirdetett tantárgy hallgatói, a közép-európai tanulmányokat folytatók és a nem egyetemista érdeklődők számára egyaránt.

A másik cél az, hogy a nyelvtudomány oldaláról járuljon hozzá a politológusok, történészek és geográfusok által már közel két évszázada kutatott régió jellemzőinek megértéséhez. A téma többoldalú tudományos megközelítést igényel, ezért a fejezetekben a történelmi, népiségtörténeti, politológiai, kisebbségtudományi, geográfiai és irodalomtörténeti aspektus is megjelenik a nyelvtudományi szempontok mellett. Mivel ennek a régiónak az identitását a nemzetállami lét és ennek nyelvi szimbólumrendszere határozza meg, külön fejezet foglalkozik a régió szláv, neolatin és finnugor nemzeti nyelveinek kialakulásával, az egyes nyelvek társadalomtörténetével, nyelvjárási sajátosságaikkal, a sztenderdhez vezető útjukkal.
Ezektől eltérő jellemzők határozzák meg a régió területfüggetlen nyelveit: a cigány nyelveket, a jiddist és a ruszint, amelyeknek a beszélői több országban telepedtek le történetük során rövidebb-hosszabb időre, ez pedig nyomot hagyott a nyelvük számos változatán is.

A kelet-közép-európai nyelvi térség