Bakos István Ferenczy Noémi-díjas tervezőgrafikust a pályája első szakaszában készített, elsősorban színházi és filmes tematikájú plakátjainak rajzossága és festőisége - egy különleges betűkultúrán alapuló egyéni tipográfiai felfogással kiegészülve - tették a megújuló magyar plakátkultúra jeles alakítójává. Pop-art korszaka után a szürrealisztikus, expresszív, szimbolikus megközelítések alkotásai fő jellemzői. Kiadványszerkesztőként, -tervezőként a hetvenes évek végétől a fénykép újszerű alkalmazásának lehetőségeit kutatta, s ő lett az egyik legkiválóbban fotografáló tervezőgrafikus, elsősorban külföldre kerülő, külkereskedelmi vállalatok megrendelésére készített naptárok, prospektusok tervezőjeként. A rendszerváltozást követően a folyóirat tervezésben és reklámügynökségek tanácsadójaként az óriásposzter-készítésben alkotott maradandót. Reklámfilmeket írt, rendezett. 2008-tól a Magyar Plakát Társaság tagjaként, a meghirdetett tematikák alapján érzékeny munkái születnek, melyekben hangsúlyt kap szűkebb és tágabb környezete iránt érzett felelőssége. Ezt a közel félévszázados, a mai napig újabb alkotásokkal bővülő életművet mutatja be Feledy Balázs művészeti író egy tanulmányban és a művésszel készített interjúban, valamint Jóry Judit művészettörténész, író Bakos Istvánról, a fotográfusról írt esszéjében. A kiadvány album-részében 103 színes műtárgyfotó nyújt áttekintést az életmű legfontosabb alkotásairól.