A SAJÁT KEZÜNKBEN VAN-E A SORSUNK, VAGY A TÁRSADALMI SZOKÁSOK RABJAI VAGYUNK? ÉS AMIKOR DÖNTHETÜNK, A SZABADSÁGOT VAGY A BIZTONSÁGOT VÁLASZTJUK?

Az 1867. évi világkiállításra szinte minden koronás fő III. Napóleon császár fővárosába látogat, ahol nyüzsögnek a diplomaták, a külföldi újságírók, a hírszerzők és a kalandorok is. Ferenc József nagykövete, Richard von Metternich és felesége, Pauline a párizsi társasági élet közismert alakjai. A nagykövetné a francia császárné bizalmas barátnéja, aki saját gyermekei mellett egy örökbe fogadott kislányt is nevel. Ahogy Laura felnő, egyre inkább egy kérdés foglalkoztatja: vajon ki lehet az édesapja, és mi történhetett a szülei között.

Tordai András egy bécsi lap tudósítójaként járja be Párizst. A cikkírás azonban nehezen megy - egyre csak az a vörös hajú szépség jár a fejében, akit a Metternich-rezidencia előtt egy
hintóban látott. Vajon hogyan kerülhetne közel az előkelő idegen hölgyhöz?

Megismerkedésük díszletéül az újjászülető, modernizálódó Párizs szolgál. Estélyek, bálok, mulatságok sora követi egymást, ahol Offenbach és Strauss zenéje szól, folyik a pezsgő, a háttérben pedig diplomáciai tárgyalások, gazdasági alkuk, politikai játszmák zajlanak. Ugyanakkor a mélyben kirajzolódik a város másik arca is: a munkások, emigránsok világa.

Párizs, 1867 - Sorsfordító találkozások a szerelem városában