Mit reméljünk a szerelemtől, az együttéléstől, a házasságtól, ha ahova csak nézünk, kudarcos próbálkozásokat látunk? Hiszen a párkapcsolat évezredek óta megoldatlan problémája az emberiségnek, vélte Popper Péter, aki ennek ellenére - vagy tán épp ezért - rengeteget foglalkozott a témával. Hitte, hogy ha nincsenek is mindenki számára jól működő, univerzális megoldások, néha a sors kegyéből, vagy talán saját döntéseinknek és cselekedeteinknek köszönhetően, létrejöhet két ember között a valódi összetartozás. Az pedig olyan nagy érték, hogy minden erőfeszítést megér.

Ebben a válogatáskötetben a szerző életművét jól ismerők is sok csemegét találhatnak, hiszen olyan (pár)kapcsolati témájú előadásokat gyűjt egy csokorba, amelyek kisebb közösségek előtt hangzottak el: a bensőséges légkörben Popper Péter ritkábban tárgyalt kérdésekről is megszólalt, és bátran fogalmazott. Mesélt empátiáról és tapintatról, durvaságról, szeméremről és intimitásról, szakításról és újrakezdésről, férfi- és női szerepekről, hűtlenségről és illúziókról, kompromisszumos kapcsolatokról, elmérgesedett viszonyokról - és nagyon őszintén a szexről. Vagyis a párkapcsolatról, a szerelemről úgy, ahogy józan nappalon nézi az ember: realistán, önbecsapások nélkül, de azért szem előtt tartva a valódi értékeket, és sohasem feladva a reményt.

Szerelemről józan nappalon