Kőrösi Zoltán novellái arról beszélnek, hogy az élet és a labdarúgás között roppant sok a hasonlóság. A különbség olykor legfeljebb annyi, hogy az egyikben világosabban fel vannak festve az oldalvonalak, és többé-kevésbé azt is lehet sejteni, hogy a bíró mikor fújja le a ... Folytatás ›› meccset. És aki próbálta már, az tudja, hogy kilencven perc alatt nemcsak a létezésről, hitről, filozófiáról lehet nagyon sokat tanulni a fekete salakon vagy zöld füvön, hanem az irodalomról és a történetírásról is. Mint ahogyan olvasás közben is focizik az ember... Kőrösi új kötetében 42 novella rajzol ívet a pályák (salakos és füves terek) világától a metaforikussá emelődő, és persze az életutat megjelenítő két félidőig. Ezek a futballélmények, ezek a meccsek korántsem csak a fociról szólnak, hanem arról az országról, amit Magyarországnak nevezünk. A kötet szövegeihez egy-egy fotográfia is járul: kisgyermekek és asszonyok, férfiak, idősebbek és fiatalok, focisták és nem focisták. Burger Barna képei így, együtt képi értelemben is saját történetet írnak: egy futballszerű, allegorikus magyar legendát.

Az utolsó meccs